Nyári napok

Tegnap este elmentünk a megfelelő komposztedényért, miután V. végigtelefonálta a boltokat, hogy melyikben is kapható az áhított műanyag edény. Jókat nevettünk (röhögtünk) azon, hogy alig fért be Böhöm hátsó ülésére, illetve úgy kellett keresztülszuszakolnom a lakás ajtajain a vaskos alsó része miatt. Most azonban a kertben vár arra, hogy helyet cseréljen a rombadőlt másikkal.

Ahogy ígérték, ma jött az asszony a pénzzel. Hozott mellé két zinniát, egy nagy doboz epret, s oda-vissza mentek a bocsánatkérések a kellemetlenségekért. Mert a végén már mindketten magyarázkodtunk, ő, hogy jaj-hát-ez-a-gyerek, én pedig, hogy jaj-az-a-műanyag-vékony-volt, miközben elszólta magát, hogy a kisebbik fia biztatta ugyan a nagyot, hogy csengessen be, de az egyből a falnak vette az irányt. Végül, hogy biztosítsam róla, hogy no hard feelings, whatsoever, kezébe nyomtam egy üveg bodzaszörpöt, elmesélve, hogy a telepi bokorról származik a virág hozzá, mivel és hogyan célszerű higítani - s roppant barátságosan váltunk el.

Jé, így is lehet.

Amikor elmeséltem V.-nek, megjegyezte, nahát, mégis vannak értelmes emberek errefelé, mert eddig ugye, nem ilyen volt a bánásmód, vegyük csak az autókarcoló kínait, vagy korábban, évekkel ezelőtt a másik telep gyermekeit, szüleikkel. Még mindig fenntartom azt a véleményemet, miszerint kifogtunk egy értelmes párt, s nem ez a többség hozzáállása. El voltam rá készülve, hogy a levélre senki a füle botját nem mozgatja majd.

***

Ma V. megint kedvenc időtöltésének hódolhatott, ugyanis autónézőben volt, mert egy jó ismerősünk Alfa-vételre adta a fejét. V. ismer egy embert, az ír Alfa-fórumról, aki hívásra kimegy, megnézi-megkritizálja az autót, szakértő véleményt ad arról, hogy a megvételre kínált autón mit kell helyrehozni, szerelni, teszi ezt csekély pénzösszeg ellenében - de így legalább az ember nem vesz zsákbamacskát. Szóval ma V. is odament a kereskedéshez, a szakértő társaságában megnézni ismerősünk kiszemelt autóját - s ha már ott volt, megnézette a kínai autójának nyomát Böhömön a fickóval. Nagy örömére kiderült, hogy a nyomok a másik autó nyomai, s nem Böhömről jött le a festék. Ott helyben vett hozzá megfelelő eszközöket, folyadékot, amivel majd Böhöm sérült oldala szépen kezelhető.

Úgyhogy mindkettőnknek megvan a maga kis projektje: nekem a komposztedények cseréje, neki Böhöm oldala.

***

Ebben a hihetetlenül jó időben a szoba mélyén vakvezető kutyákat gyártok sütiből, egy szombati jótékonysági megmozdulásra, amin nem tudunk részt venni, így sütikkel járulunk hozzá az esemény sikeréhez. A felajánlást először gyanakodva fogadták, de sikerült elmagyaráznom, hogy nem hirdetési céllal teszem. Így most sütizem, csak néha-néha megyek ki a kertbe, virágot szagolgatni, megsüttetni magam a nappal. Már két napja rövidnadrágban járunk. Sportzokni-problémái vannak, mert V.-nek egyetlenegy pár, kissé már viseltes és meglehetősen vastag fehér zoknija van csak, s a szinte wimbledoni-nak nevezhető szereléséhez más nem illet. Amikor felajánlottam, hogy vadászok neki fehér zoknit (bár aligha kapni a méretében), akkor közölte, ne fáradjak, erre az "évi pár napra", míg tart az ír nyár, felesleges. Ma már úgy öltözött, hogy fekete zoknit vehessen fel.

Aztán, ha már Wimbledon, én, a kisvárosi "kulák" magyaráztam el a fővárosi fiúnak, hogy Wimbledon-ban epret és pezsgőt fogyaszt a nagyérdemű, s minden szezon végén megjelenik valami statisztika arról, hogy mennyi eper és hány palack pezsgő fogyott... Arról, hogy miért éppen eper, fogalmam sincs, talán mert az angol eperszezon egybeesik a teniszmérkőzés idejével...? Vagy mert az eper pezsgőspohárba pottyantva - s nem csak tejszínnel nyakonöntött formájában - jaj, de előkelő? Ki tudja.

***

Tegnap este riadtan vettem észre, hogy a Willie-készítette virágkosárban magukba pöndörödő szirmokkal pihegnek a növények. Reggel alaposan megöntöztem, de ez nem volt elég, estére kiszáradt. Amikor már nem sütötte a nap, megöntöztem megint, s nagy megkönnyebbülésemre sötétedéskor már újra kisimultak a szirmok.

A rózsáim amúgy igen szépek, Maggie már elvirágzott, két nagy fejű rózsát hozott, s megint van két bimbó rajta. A vörös futórózsám most nyitotta ki első virágait. Illata kevés van, de a színe nagyon szép.