2009. április 15.

Cím nélkül

Odakint olyan sötét van, mint novemberben, délután 4-kor. Amúgy este fél 7. A felhők a fák tetejét súrolják, és egész nap villanyfénynél dolgoztam. Most is szakad, minden szottyos, a primuláim teljesen átázva, szétvert virágfejekkel kornyadoznak, úgy terülnek szét a cserepekben, mint járdán a vizes papírzsepik. Nekik már véget ért a tavasz.

Ma buzgón előre sütöttem, amit csak lehetett. Péntekre két tortamegrendelésem van, illetve csak egy van megrendelve, a másik felajánlás a részemről, Miss Hall, piaci társunk 99. születésnapjára. Csokoládétorta lesz, természetesen, abból egy vékonyka szelet is elég, s remélem, sok otthonbeli társát meginvitálja majd egy falatra. Az elnökünk, Betty elhozza Miss Hall-t a piacra az otthonból, így mindenki fel tudja ott helyben köszönteni. Még kártyát is kell vennem...

Betty lelkére kötöttem, hogy ha Miss Hall megint köt egy babát, azt foglalózza le nekem. Látni kellene azokat a gyönyörűségeket, amiket köt. Egyenletes sorok - mintha gép hurkolta volna őket, szépen eldolgozott sorvégek, egyszerűen irigylésreméltó. 99 éves! Amikor megismertem, 6 éve, még vezetett, egy ütött-kopott kis autóval - bele sem merek gondolni, hol és hányszor húzta meg azt az autót.

Szándékomban áll egy szép arany 99-est fújni ehető aranyszpré-vel a torta közepére, csokoládéból kanyarítanám rá a virágokat is, majd meglátjuk, lesz-e türelmem és tudásom hozzá. Nagyon szépre akarom csinálni.

***

A héten sikerült kitakarítanom a teraszt, egy törött késsel - célszerszám! - maradéktalanul kibányásztam a gazokat a kövek közül. A beültetett cserepeket odébb raktam, mert a madarak rendesen azokon taposnak, az etetőből lehullott magokat keresve. Főleg a két galamb, amelyek már olyan pofátlanok, hogy csak akkor rebbennek fel, ha kinyitom az ajtót, s hessegetek. Előre aggódom a salátákért!

Tegnap még teljesen elképzelhetőnek tűnt, a hátat melengető napsütésben, hogy majd kirakom a kerti asztalt, s ott olvasok. Mára ez ostoba ötletnek tűnik. A madarak nagyon viccesen néznek ki, itt-ott átázott tollal, az egyik vörösbegynek fura kis taráj van a fején, biztos nem volt még ideje szépítkezni ebben az esőben. De hiába szakad, jönnek a kajára rendületlenül.

***

Egy kuncsaftom beajánlott valakinél, így most egy hét múlva születésnapi tortát és keresztelőre passzoló sütiket fogok gyártani. Először dobtam be referenciaként a félig kész weboldalt, ami eddig még mindenkinek nagyon tetszett. Találtam rajta pár arcpirító helyesírási hibát, amiket én követtem el - pl. a sweet szót sweeth-nek írtam, a sneakers-t snickers-nek... Hol volt az eszem? Amikor piac után leteszem a lantot, leülök, s alaposan átnézem. Igen meg vagyok vele elégedve, amikor majd kész lesz, idelinkelem, naná!

Mostanában sorra kapok extra rendeléseket, ex-főnököm pedzegettte, hogy majd kell melltartós sütiket csinálnom, alattuk Wonderbra felirattal valami PR-eseményre. Végre valami érdekesség.

Lesz magyar mise a hétvégén, de az északi városrészben. A követség küldött értesítőt. Valószínűleg el tudnék oda autózni, az M50-es segítségével kikerülni a várost, de teljesen ismeretlen terület, hol lehet a parkoló, van-e ilyesmi a templom körül stb. Azt hiszem, nem megyek el.

***

Ma buzgómócsingkodtam. 9-kor, mikor mentem a Tesco-hoz, az ajtajában egy igen bájos eb üldögélt. Póráz sehol, tisztelettudóan ült ott, meg sem próbált beljebb menni. Nyakán szíj, kis kutyamintás kendővel. A takarító meglátta, hogy leguggolok a kutyához, odajött, s elmesélte, hogy az eb már nyitás óta ott üldögél. Gondozott kutya volt, mintha nemrég nyírták volna, nyakában kutyamintás kendő... Nem úgy nézett ki, mint akit kiraktak, és kóborol. Igen barátságosan tűrte, hogy simogassam, a szeme kicsit hályogos volt, nem lehetett fiatal eb már.

Bevásárlás után - bő 30 perccel később - még mindig ott ült, tűrte, hogy a jövők-menők megveregessék a fejét. Megnéztem: a nyakörvén nem volt se telefonszám, semmi, a fülében nem volt tetoválás - bár errefelé inkább a mikrochip már az elvárás. Egy éppen megérkező szállítóautóhoz odament, a kiszállók megbabusgatták, majd visszaült az ajtó elé, mint aki várakozik.

A takarító bácsika megint odajött, hogy jaj, de kár egy ilyen szép kutyáért, biztos kidobta valaki. De nekem gyanús volt, hogy ennyire gondozott, nem nézett ki kóbornak. Végül hazafelé beugrottam a Tesco után pár házzal lévő, nemrég nyílt kutyakozmetikába, hogy esetleg nem tud-e a hölgy valamit, netán nem ő nyírta-e meg a kutyát nemrég? A nő rendes volt, adott egy pórázt, hogy ha tényleg nincs gazdája az ebnek, s még mindig ott ül, vigyem át hozzá, majd elviszi az állatorvoshoz, s bejelenti, mint talált ebet.

Autózás vissza, de a kutya eltűnt. Körbeautóztam a Tesco jókora parkolóját, nézelődtem, eb sehol. Takarító bácsikát kérdeztem, ő nem látta elmenni. Végül visszavittem a pórázt a kutyakozmetikusnak, aki jót nevetett rajtam, hogy mekkora cécó, s esetleg lehet, hogy a kutya megunta a várakozást, s hazabandukolt.

Én is ezt remélem. Ezt, s nem akarok arra gondolni, hogy esetleg valaki sokáig vásárolt, s a jól nevelt eb ott várta a bolt előtt, én pedig majdnem "megmentettem" szegényt. Esetleg egy alkalmazottat várt a kutya?

3 megjegyzés:

Agi írta...

Szia,
hol lesz pontosan a mise hétvégén? meg tudnád adni a pontos cimet?
Köszönöm

kisrumpf írta...

Szia Ági!

Azt hiszem, legegyszerűbb, ha idemásolom az emailt, amit kaptam:

2009. április 19-én 12.00 órakor közös ír-magyar szentmisét celebrál a győri Könnyező Szűzanya kegykép tiszteletére Dr. Diarmuid Martin dublini érsek és Dr. Galavits József, a győri Székesegyház plébánosa a Donneycarney-i „Our Lady of Consolation” templomban (Malahide Road és Collins Avenue kereszteződése, Donneycarney, Dublin 5). A szentmisén részt vesz Borkai Zsolt győri polgármester és Eibhlin Byrne dublini főpolgármester. A Dublini Érsekség, a Győri Egyházmegye, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Köztársaság Dublini Nagykövetsége tisztelettel vár minden Írországban élő magyar polgárt a szentmisére.

(Nekem is L.-nek hívják a párom :-))

Agi írta...

Köszönöm az infót, továbbítottam az én L-emnek :-)