"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Jó hosszú nap volt, 11 órás műszak, bosszúságokkal, amire kellő gyomorrángással reagáltam, de szerencsére a finom vacsora és a még finomabb ajándéksüti a vendéglősnő részéről segített feledtetni a főnököm marhaságait. Megígértem, hogy nem nyafogok, mármint nem nyafogok itt , az már megtörtént az uramnak hazafelé a kocsiban. A lényege azonban az, hogy kreativitásomat megpróbálom máshol kiélni, s nem a kávézó lesz a prioritás. Ahogy az uram fogalmazott, "a széklábfaragásból fizetjük a mortgage-t". Kreatívkodni máshol kell. A hét fénypontja Hugh Fearnley-Whittingstall közelről való megszemlélése volt. Időben odaértem, így sikerült negyedik legyek a sorban. Nem volt akkora tömeg, mint Nigella Lawson látogatása idején, de azért a boltot körbeérte a sorban álló lelkes rajongók sora. A Meat című könyvét vittem, mert abból vettem eddig a legtöbb receptet, s mivel van benne egy magyaros recept is (paprikash :-)), ezért ezt akartam vele aláíratni.  Különösebb csinnadratta ...

Kellene írnom itt arról, hogy milyen volt ma kicsit lébecolni a városban, mielőtt kezdődött a kóstolós teszt soron lévő összejövetele, ahol fagyasztott babokat teszteltünk, s ízekre szedtük a csomagolását...  Vagy milyen dobogó szívvel mentem ma megtudakolni, hogy mennyivel előbb menjek oda a dedikálásra, hogy ne kelljen majd órákat sorba állnom - ugyanis  jön Hugh Fearnley-Whittingstall Dublinba, bizony!  Vagy hogy mennyire bánt egyfelől a sok karácsonyiba öltöztetett kirakat, hiszen még csak november van, ugyanakkor én is ebből (is) élek, hogy már mézesházakkal és karácsonyi sütikkel telt a hétvége, mert holnap fotózás lesz, jönnek egy újságtól...  Hogy jobbról munka, balról a hobbiból űzött kötés cibálna maga felé, mindkettő tetemes időt követelve magának...  Hogy a vörösbegy most már határozottan megróvóan néz, ha nincs szárított kukac az edénykéjében...  Hogy megeredt mindkét passiógyümölcs ágacskám (vagy mi), amit ismerős kertjébe...

http://coolanddandy.com/yummy-spots/cake-cafe/ Érdekes, mert egyrészt főnököm mesél az Üzem történetéről, és van sok kép. :-) De hogy nem bírnak valami jobbat kitalálni, mint hogy az Üzem "hidden gem". Minden cikk ezzel indít, kezd lerágott csont lenni. Ez, és a "quirky". Azt is folyton emlegetik az Üzemmel kapcsolatban...

A tegnap estét dokumentumfilm-nézéssel (is) töltöttem, megnéztem egy, az I. világháborúban szolgáló lovakról készült dokumentumfilmet. Írtam már a Londonban nagy sikerrel játszott - azóta is műsoron lévő! - War Horse c. darabról, ugyanezt a témát dolgozza fel, rendkívül megrendítő. (Nem is mernék rá elmenni, mert többen figyelmeztettek, hogy tócsát fogok magam köré bőgni, inkább olvassam el a könyvet, amiből az előadás, és később a Spielberg által jó alaposan megcukrozott film készült.) Nem volt könnyen emészthető műsor. Mivel V. nincs itthon, nem akartam egyedül kiautózni a "németemhez" Glencree-be, majd elmegyünk jövő héten. Inkább, mint tavaly, elmentem a közeli anglikán templomba, első világháborús kiállítást nézni. Régi újságok, levelek, plakátok alkották a kiállítást, valamint, mint minden évben, most is kirakták a Bray-ből és környékéről elszármazott, a háborúban elesett 168 katona adatlapját. Köztük találtam az alábbit, amit muszáj elküldenem kedves új-zélan...