Évfordulós megemlékezés gyanánt...
... hadd linkeljem be ezt az írást, "tiboru" tollából.
A falhoz 1976-ban jutottam el. Szüleim vittek. Nyaraltunk. A Brandenburgi kapunál kerültünk hozzá a legközelebb, de csak arra emlékszem, hogy nem lehetett a kapuhoz közel menni, és egy padon ülve nézegettük a - nekem - hatalmas építményt. (Ott hagytam el a szüleim által valamelyik kollégájuktól kölcsönkért Panoráma útikönyvet, amiért később jókora leszúrásban részesültem.) A szintén e nyaralás alkalmából meglátogatott Drezda jobban megmaradt gyerekagyamban. A Zwinger kincsei. Az utcai árustól vett kolbász és fél csirke. A pontyok a Zwinger-t körülvevő tóban. A (még) romos Frauenkirche. Valamint az odavezető vonatút, az aranyló búzamezők látványával az ablakból.
De legjobban az maradt meg, hogy éppen a szüleim házassági évfordulójának napján, a lipcsei Tamás-templomban üldögéltünk, amikor hirtelen megjelent egy kórus, felsorakoztak az oltár előtt és énekelni kezdtek. A szüleimnek ez borzasztóan nagy és megható élmény volt. Anyám később sokszor emlegette. Rólam pedig készült egy dia, amint roppant érdeklődő és merész verebeket etetek a közelben, egy fa alatt. Talán valami parkban...?
10 éves voltam.
A falhoz 1976-ban jutottam el. Szüleim vittek. Nyaraltunk. A Brandenburgi kapunál kerültünk hozzá a legközelebb, de csak arra emlékszem, hogy nem lehetett a kapuhoz közel menni, és egy padon ülve nézegettük a - nekem - hatalmas építményt. (Ott hagytam el a szüleim által valamelyik kollégájuktól kölcsönkért Panoráma útikönyvet, amiért később jókora leszúrásban részesültem.) A szintén e nyaralás alkalmából meglátogatott Drezda jobban megmaradt gyerekagyamban. A Zwinger kincsei. Az utcai árustól vett kolbász és fél csirke. A pontyok a Zwinger-t körülvevő tóban. A (még) romos Frauenkirche. Valamint az odavezető vonatút, az aranyló búzamezők látványával az ablakból.
De legjobban az maradt meg, hogy éppen a szüleim házassági évfordulójának napján, a lipcsei Tamás-templomban üldögéltünk, amikor hirtelen megjelent egy kórus, felsorakoztak az oltár előtt és énekelni kezdtek. A szüleimnek ez borzasztóan nagy és megható élmény volt. Anyám később sokszor emlegette. Rólam pedig készült egy dia, amint roppant érdeklődő és merész verebeket etetek a közelben, egy fa alatt. Talán valami parkban...?
10 éves voltam.
Megjegyzések
Csak ma láttam, hogy több megjegyzést is írtál a cicás blogba...ha ezt hamarabb tudom, gyorsítok magamon ;)
Mindenesetre most, pár perce "sütüttem" egy jókora adagot, olvasd egészséggel!
Kellemes estét!