2009. szeptember 2.

A változás szele

Tegnap este megint telefonált Patricia, hogy Sally (p.k.) konyhája még mindig felújítás alatt, s tudnék-e csinálni chocolate biscuits cake-et és citromtart-okat? Jajhátperszehogy, mindkettő kapós, jól jön az extra bevétel. Elmesélte, hogy Sally is, és Olive (p.k.) is kapott levelet a helyi HSE-től (Health Service Executive), hogy mennének hozzájuk konyhát ellenőrizni. Gondolom, azért, mert mindketten készítenek húsos kajákat a piacra. Boldogan újságoltam Patriciának, hogy én még nem kaptam levelet, mire "megnyugtatott", hogy azért ne bízzam el magamat, még megtörténhet.

Erre ma reggel nyitom a postaládát, az első, ami a szemembe ötlik, egy Health Service Executive, Wicklow feliratú levél... lett is egyből izgatott gyomorszorulásom, hogy hú, hozzám is jönnek vizitre! Míg ki nem bontottam (értsd, izgatottan szétcincáltam) a borítékot, végigfutott az agyamon, hogy minden megfelelően van-e tárolva... De aztán hamar kiderült, hogy csak a Drug Scheme-hez való kártyámhoz hiányzott egy adat. Ennek igénylésére a múltkor beszélt rá a gyógyszerésznő, amikor sikerült a vártnál nagyobb értékű gyógyszert kiváltanom. Hiába magyaráztam, hogy ez csak egyszeri alkalom, kifizetem, nem gond, de csak rábeszélt, s így féláron vehettem meg a gyógyszereket.

***

V. a hétfői főnöki elbeszélgetésről nem éppen jó hírekkel jött haza. Szeptember végére várják megint a nagyembert Ámerikából, aki azért jön, hogy további átszervezéseket jelentsen be a Gyárban. Ellhangzottak a már-már megszokottnak nevezhető szavak: karcsúsítás, takarékoskodás, átszervezés, módosítás és társai. Kérdeztem, hogyan állnak hozzá a többiek a hírhez, úgy tűnik, mindenki fejét homokba dugva várakozik a fenekébe csapó mennykőre. V. főnöke annyit mondott csak, hogy ha a nyaralásunk alatt derülnének ki dolgok, akkor telefonál, akár Bilbao-ba is.

Well... megint lehet izgulni. A hír mellett gyakorlatilag eltörpülnek életünk olyan kellemetlenségei, mint hogy a júliusi pénzem még mindig nincs kifizetve (email, telefonhívás ignorálva), s váratlanul beesett egy számla a riasztót kezelő társaságtól. Azt hiszem, kellene csinálnom egy hónapokra lebontott listát, hogy mikorra várhatók nagyobb kiadások, hogy ne érjen bennünket meglepetés, s lehessen előre tervezni a pénzügyeket.

S a lottón sem nyertünk :-(

De ne sírjak: ott van Bilbao, lehet izgatottan várni a Bogival való találkozásra. Több tortamegrendelést is kaptam az elkövetkező hetekre. Elültettem a tavaszi virágokat. Ott a közelgő színházi fesztivál, és az új Ian Rankin-könyv, amit féláron ajánlott fel az Amazon.. s van egy nemrég felfedezett olasz bor, mely a Szeremley Huba-féle, magyar boltban kapható szürkebarátot magasan übereli. Új kedvencünk van - illata a régen megkedvelt chilei boréra emlékeztet, finom, könnyű sauvignon blanc.

S este - mert az uramat is rákapattam -, majd együtt nézzük a Wire soron következő részét. Rántott hús lesz, V. kívánságára, hozzá finom barackbefőtt, és nekem csilis stir-fry sok zölddel. Miért kellene aggódni, bosszankodni? Egyszer mindenre sor kerül, mert olyan nem volt még, hogy ne kaptam volna meg a pénzem. Csak az odáig vezető út göröngyös kicsit.
(Hogy meg tudom magam vigasztalni, nem igaz?)

3 megjegyzés:

Erika Antal írta...

Mikor is mentek Bilbaoba? Mennyit kell még aludni addig?

Ezt a "költségeket listára vezetem"-t még hagyd egy kicsit, reméljük nem lesz rá szükség, de azért vészhelyzetben nagyon hasznos dolog. Én, amikor nagyon, nagyon kaotikusak voltak körülöttünk az anyagi ügyek, egy évre előre megcsináltam (három éven keresztül). Ugyan nem mindig sikerült maradéktalanul tartani magunkat hozzá, azért állítom, hogy hozzájárult a dolgok javulásához.
Ugye megosztod velünk, ha már elment a nagy Ámerikai és fellélegezhetünk?

kisrumpf írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
kisrumpf írta...

Azt gondolom én is, hogy hasznos lenne azért... A kéthavonta felbukkanó gáz- stb. számlákat nem felejtem el :-) de vannak, amiket igen.

Bilbao - szept. 29.!