2009. szeptember 28.

Kedves Horasz!

Finoman célozva lett rá, hogy főzzek is már, ne csak folyton az a sütés :-)

Képzeld el, főztem is. Amíg az uram távol volt, azt terveztem, hogy számos olyan kaját kipróbálok, amit ő meg nem enne. Pl. előveszem a halakat a mélyhűtőből. Ebből aztán az lett, hogy mint amolyan szalmaözvegy, nem láttam értelmét a nagy főzéseknek, hiszen ha az ember egyedül van, minek erőlködjön... elég az a két virsli sajttal... úgy hidegen... egyenesen a hűtőből. Teával.

Így jobbára hideg kaján éltem.

De azért a mélyhűtőben lapuló tengeri süllőre sor került: nem csináltam belőle nagy faxnit, a szakácskönyv is írta, hogy jobb, ha túl sok fűszer nélkül érvényesül a húsa íze. Só-bors, és egy kevés, halakra kitalált fűszerkeverék került rá, ami sajnos, már ezer éve érintetlenül lapul egy fém doboz alján. Ami meglepett, hogy a hal nem volt kibelezve, ugyanis még Dun Laoghaire-ben vettem, az utcán, nem is tudom, mire számítottam... Kis döbbenet után sikerült úgy, ahogy kibeleznem, szépen egyben kijött a cucc, csak az epéjébe (vagy mi az a kékeszöld göb a feje tövénél?) sikerült csöppet belevágnom, amikor levágtam a fejét. Tipikusan kezdő hiba, tudom. De alapos mosdatás után nem lett keserű a hús. Szépen megsütöttem, olívaolaj és vaj keverékében, 7-7 percet a két oldalán, lehúztam a bőrét, kiemeltem a gerincét (kijött, egyben!), s főtt krumplival meg is ettem.

Nem volt rossz, de a következő recept jobban bevált. Amint megláttam a róla készült képet, eldöntöttem, ez lesz a hétvégi kajám! A piacon kaptam csirkeporciókat, így még a bontással sem kellett bajlódnom. Igazi nyárutóhoz illő kaja, mediterrán nyaralásokat idéző ízeivel. A recept Bill Grange ausztrál szakácsé, akit egyszer láttam a tévében, azóta nem is néztem, mert valahogy nem kedvelem az embert. Nem, inkább úgy fogalmazok, hogy nincs benne semmi, ami megfogna. Ellenben ez a recept igen megtetszett, és nem csalódtam, a citromos-olajbogyós keverék igen érdekes ízt ad a húsnak!

Sült csirke citrommal, burgonyával és zöld olajbogyókkal

Hozzávalók 4 főre

1 kg sütnivaló burgonya
1 nagyobb lilahagyma, meghámozva, cikkekre vágva
75 g zöld olajbogyó
1 citrom, felszeletelve
50 gr pancetta, csíkokra vágva
2 babérlevél
1 evőkanál paradicsompüré
1 evőkanál balzsamecet
120 ml csirkeleves (jó minőségű kockából is jó :-))
1 db 1.7 kg-os csirke, 12 darabba bontva
1 evőkanál olívaolaj

Díszítésnek apróra vágott petrezselyem

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A burgonyát hámozatlanul nagyobb kockákra vágom és egy nagy sütőedény aljába szórom. Szétterítem rajta a hagymát, az olajbogyókat, a citromszeleteket, a pancettacsíkokat és a babérleveleket. A csirkelevesbe belekeverem a paradicsompürét és a balzsamecetet, majd ráöntöm a burgonyára.

A csirkedarabokat ráfektetem a burgonyára, az evőkanálnyi olívaolajjal megöntözöm, tengeri sóval és tört feketeborssal megszórom őket. 50 percig sütöm, vagy amíg a csirke bőre szép ropogós pirosra nem sül.

A csirkedarabokat melegített tányérra kiszedem, s fóliával letakarom.

A sütőt 220 fokra felmelegítem, s visszateszem sülni még a burgonyát kb. 10 percre, amíg a citromszeletek és a hagymaszeletek kicsit megbarnulnak. Kiveszem a sütőből, a tetejére visszateszem a csirkedarabokat, s ha tetszik, petrezselyemmel megszórom, és a sütőedényben tálalom.
Nekem ez az adag sok lett volna, ugye, így a hatalmas csirkemelleket lefagyasztottam inkább, a csirke többi részét azonban megsütöttem. Három napig ezt ettem.

Nagyon hamar összedobható étel, minimális mosogatnivalóval.

4 megjegyzés:

zebrina írta...

És milyen jól hangzik! (Mármint ez a második.)

Cat(harine) írta...

Nekem a kevés mosogatnivaló tetszik a legjobban :D

kisrumpf írta...

Nekem is, azért is rajongok az egy edénybe mindent bele kajákért :-)

Horasz írta...

De jó! Ez a recept tetszik, elkészítem én is. Köszönöm, hogy írtál!