2009. április 16.

Még mindig szakad + Adósság 2.

Hála a tegnapi buzgó munkának, s a mai szigorúan betartott munkatervnek, már délután kettőkor elindultam Dublin felé a szállítmánnyal. Nem rajongok az esőben való vezetésért, de minél előbb túl akartam esni ezen. Az út eléggé tele volt, visszafelé már határozottan besűrűsödött a forgalom, pedig még csak háromnegyed négy. Hol a rádióműsoron röhögcséltem, hol pedig hitetlenkedve számoltam azokat a BARMOKAT, akik képtelen voltak ebben a vízfelcsapódós, ködös, szakadó esős időben felkapcsolni az autójuk lámpáját. Húsznál adtam fel.

Hihetetlen.

Mikorra már fájósra kuplungoztam a térdemet, éppen visszaérkeztem Bray-be, a Tesco-ba, kukkoltam is, nem látom-e az ebet. (Nem volt ott :-)) Vettem jókora, virágos, versikés kártyát Miss Hall-nak (a tortája már sül), aztán gyerünk haza, a barlangba. Most széles ívben elkerültem a növénymagos állványt, nagyon haragszom rájuk, az 50 paradicsommagból, amit ott vettem, helyes kis zacskóban, 3 (!) kelt ki. 3 cingár kis izé várja, hogy majd, egyszer, talán rendes növény legyen belőlük. Van egy olyan érzésem, hogy inkább majd a piacon veszek erős és edzett palántákat Willie-től, mert azokkal többre fogok menni, mint ezekkel a kis nyomoroncokkal.

Ugyanakkor pedig... én is kis nyomoronc voltam kiskoromban, kész Tajgetosz-jelölt, mondta a papám anno, szeretetből, de most azért egészen rendes ember volnék... szerintem...

Adok nekik egy esélyt, hogy bizonyíthassanak.

***

Régi adósságomat törlesztem. Sztárreceptünk, a citromos tart következik. Rick Stein egyik könyvében (Food Heroes: Another helping) találtam, s azóta is erre a verzióra esküszöm, habár a neten számtalan változat kering közkézen. Nekem ez a kedvencem. Ebben a szürke időben határozottan feldobja az embert élénksárga színével, nem beszélve az ízéről!

Ha tésztahéjban akarjuk elkészíteni, akkor az édes tésztához kell:

175 g sima liszt
csipet só
50 g porcukor
100 g fagyos vaj a hűtőből, felkockázva
1 tojássárgája
1 kkanál víz

A géppel keverjük el a lisztet a sóval és a cukorral. Adjuk hozzá az apróra kockázott vajat, és elég nagy sebességen addig keverjük, míg olyan lesz nem a tészta, mint a finom kenyérmorzsa. Adjuk hozzá a tojássárgáját, s közepes sebességre állítva bízzuk a gépre, hogy kikeverje a tésztát. Ha nagyon nem akarna összeállni, adjunk hozzá egy fél kk vizet, ha szükséges, még egy felet.

Mihelyt összeállt a tészta, gyorsan gyúrjuk át, két belisztezett sütőpapír között nyújtsuk vékonyra, olyan 3 mm-esre. Én akkorára nyújtom, hogy a tészta 3-3 centivel szélesebb legyen, mint a 23 centiméter átmérű, kivehető aljú, hullámos szélű sütőedényem alja. Ha olyan formánk van, aminek sima a széle, az sem gond. De legalább 3 cm mély legyen! Lényeg, hogy a sütőformát is jó alaposan vajazzuk és lisztezzük ki. Mindenképpen kivehető legyen az alja!

Ilyen, vagy ehhez hasonló forma lenne a legideálisabb (a kép a decuisine.co.uk oldaláról származik)

A vajas-lisztes sütőformába a papír segítségével fordítsuk rá a tésztát. Kezdő háziasszonyoknak trükk: én a sütőpapírról először a bal alkaromra borítom ki a tésztát, óvatosan lehúzom róla a papírt (nem fog elszakadni a tészta!), majd a karomról ráterítem a sütőformára. Óvatosan belapogatom a tésztát a formába, a felesleget pedig éles késsel levágom. Mindig marad egy kicsi. Villával megbökdösöm az alját, hogy sütésnél később ne púposodjék fel, majd hűtőbe rakom 20-30 percre.

Közben elkészítem a fantasztikusan finom tölteléket:

250 g kristálycukrot
6 egész tojást

összekeverek, nem habosra, éppen csak olvadjon el a cukor. Utána belereszelem

3 jókora, bőlevű citrom héját, s beleöntök
150 ml sűrű tejszínt. (Nincs mese, rendes tejszín kell. Utánzatoknak ebben a tart-ban nincs keresnivalója. Angolszász országokból olvasóknak: double cream-ről van szó, de fresh cream-mel is működik.)

A citromokat kifacsarom, és a belőlük nyert 175 ml citromlevet a tojásos-cukros-tejszínes keverékhez öntöm. (Ha nem elég a citromléhez a 3 citrom, áldozzunk fel még egyet.) A keverék elég furán néz ki, összekap, de ne aggódjunk, lesz ez még jobb.

Melegítsük elő a sütőt 200 fokosra. A hűtőből kivett tésztahéjat béleljük ki puha sütőpapírral, s öntsünk rá nehezékként babot, vagy ha van, sikkes "sütőgolyókat", ami tulajdonképpen nem más, mint agyag-, vagy porcelán golyók tömege, félkilós kiszerelésben árulják felénk, s bármennyiszer felhasználhatjuk őket, amikor ilyen tésztahéjakat kell "vakon" kisütnünk.



sütőgolyók - amúgy bab, rizs is megteszi (a kép a decuisine.co.uk oldaláról származik)

A sütőben süssük a héjat 12-14 percig. Míg sül, sűrű szitán szűrjük le a tejszínes keveréket, így megszabadulhatunk a benne úszkáló citromhéjdarabkáktól, s a tejszín összeugrott darabkáitól, s a tojás jégzsinórjaitól. A folyadék mindjárt vonzóbban néz ki.

Vegyük ki a sütőből a szép aranybarna tésztahéjat, s igen óvatosan emeljük ki belőle a sütőpapírt a babbal, vagy sütőgolyókkal együtt. Mivel már többször hullott darabjaira a tészta, amikor megdöntöttem a formát, hogy kiguruljanak belőle a babok, ezért inkább összefogom a sütőpapír széleit, és óvatosan kiemelem, mint hogy egy új héj kikeverésével kelljen kezdenem előlről...

Rakjuk vissza az üres tésztahéjat a sütőbe, és süssük 2-3 percig. Majd megint vegyük ki, s felvert tojással kenjük ki az alját, oldalát. Újra tegyük vissza a sütőbe, és csökkentsük a hőmérsékletet 120 fokra.

2 perc múlva nyissuk ki a sütőt, húzzuk ki a héjat a sütőráccsal együtt, és óvatosan öntsük bele a tojásos-tejszínes folyadékot. Figyeljünk rá, hogy amikor visszatoljuk az egészet a sütőbe, akkor a lé ne loccsanjon meg, ne folyjon be a forma és a tésztahéj közé, mert akkor nehéz lesz kiemelnük a kész tart-ot a formából.

Süssük 45 percig. A közepe még kicsit folyós lesz, de kásőbb, hűlés közben szépen megdermed.

Legfinomabb frissen, langyosan, de én inkább teljesen hidegen szeretem. Nem szabad hűtőben tárolni. Lehetőleg még aznap, vagy másnap együk meg.

Így végigolvasva hosszadalmasnak tűnhet a folyamat, pedig nem az. Hamar kész van, és annyira finom.

A recept nagy előnye, hogy tésztahéj nélkül is megsüthető a tejszínes-tojásos-citromos keverék. Öntsük tűzálló üveg- vagy porcelán edénybe, úgy 2-2.5 centi magasan, és süssük a fent leírtak szerint. Ne felejtsük el leszűrni!

Kép Barbara Adams oldaláról

7 megjegyzés:

Agi írta...

na, persze, valószínűleg csak én vagyok béna, de: ügye nem sütő tejszín kell bele, hanem habtejszín? és ha habtejszín, akkor a hulala (növényi tejszín)ből is elkészíthető-e? Márha van ilyen tapasztalatod (sajnos apukám tejcukorallergiás, ezért tejterméket nem használhatok...)Köszönöm :-)

kisrumpf írta...

Ööö...

Ha a habtejszín alatt a már felvert tejszínhabot érted, akkor nem, nem olyan kell bele, hanem a folyós, sűrű tejszín. Növényi tejszínnel még sosem próbálkoztam, sajnos.

S mivel odahaza sosem sütöttem, a magyar elnevezésekkel sem vagyok tisztában, de pl. emlékszem, hogy valaki panaszkodott, hogy az UHT-zett kevés zsírtartalmú tejszínből nem tudott habot verni. Legyen jó zsíros a növényi tejszín, akkor talán sikerül. Ha belevágsz, majd számolj be az eredményről légy szíves!

kisrumpf írta...

Chili oldalán van egy sabayon alapú citromkrém, amit meg lehetne csinálni (héj nélkül), ha a vaj helyett tudsz valamit:

http://chiliesvanilia.blogspot.com/2006/02/tkletes-citromtorta-nyomban.html

Agi írta...

Köszönöm, aranyos vagy a krémmel de van margarin, amit tudok használni a vaj helyett. A tejszínből meg kétféle folyós van mifelénk, az egyik a főzőtejszín, a másik a habtejszínnek való tejszín. A növényi hulala nekem eddig sütikhez nagyon bevált (oroszkrém torta pl) mert sokáig nem esik össze még úgy sem, hogy nincsen benne habfixáló sem pedig zselatin. Az íze pedig mennyei!
Azt hiszem meg is van a ma esti program: sütni fogok! :-)
Egyébként szeretném jelezni, hogy a farmerkenyeredet (ill. Eszterét :-)) már többször is elkészítettem és bár kézzel dagasztom, mivel gépem nincsen hozzá, de kelesztőtállal keltetem, úgyhogy kb másfél óra és caklipakli kész a kenyérke!

kisrumpf írta...

Mindenképpen meséld el, hogyan sikerült, mert nem ismerem ezeket a dolgokat. Amit én használok, fresh cream, folyós tejszín, kávéba is öntheted, de fel lehet verni habnak is, díszítésül, stb. A zsírosabb változat az a double cream. Talán a jó házi tejszín hasonlítható hozzá.

Éppen most keltetem Eszter kenyerét! :-) Örülök, hogy Neked is bevált. Tisztelet a kézzel dagasztásért, abba én bele sem merek vágni!

Agi írta...

Nos a dagasztás én elég lazán vettem, de a kenyérke mindig formás is finom lett :-)
A torta elkészült és minden képzeletemet felülmúlóan finom lett :-) Nagyon köszönöm a receptet. Utoljára az USA-ban ettem ilyet és sosem gondoltam volna, hogy egyszer lesz lehetőségem itthon is elkészinteni (kint elég könnyű volt, a dobozos variációval dolgoztam). Mivel nekem csak a tortaformám kivehető aljú és 32 cm-es, ezért másfél adaggal dolgoztam. A hulala-t használtam és nagyon fincsi lett. Egyáltalán nem kapta össze a citromlé, pedig nekem belement majdnem két és fél deci belőle...

kisrumpf írta...

Ági, ez remek! Akkor működik növényi tejszínnel is. Nálunk nincs tejcukorérzékeny a családban (lisztérzékeny igen), nem lehet könnyű ezekre a dolgokra odafigyelni. Remélem, papádnak is ízleni fog majd!

32 centis tortaforma? Hány tagú a családod?? :-)